KINCSEM (1874, sárga kanca)

Kincsem versenypályafutása 1876-ban kezdődött, amikor Hesp Róbert gödi tréningtelepére került. Négy évig versenyzett, és minden versenyét megnyerte. A gödi tréningtelepen életre szóló barátság szövődött Kincsem és az idomár feketetarka nőstény macskája között. A macska sokat időzött Kincsem bokszában, elkísérte a napi edzésmunkákra, sőt a külföldi utakra is el kellett vinni, mert Kincsem nyugtalan volt, ha nem volt közelében a cica. A verhetetlen kanca még a legtávolabbi versenypályára, az angliai Goodwoodba is macska barátnője társaságában utazott. Hazafelé a franciaországi Deauville-ban egy kis kellemetlenség történt: a nagy sürgés-forgásban elveszett a macska. Az idomár még jutalmat is kitűzött a becsületes megtalálónak, így két napos keresés után sikerült megtalálni a szökevényt. Kincsem Deauville-ban is starthoz állt, és természetesen ott is győzött. Kincsemet hatéves korában gazdája tápiószentmártoni ménesébe vitték, ahol öt csikót ellett. A csodakanca utolsó ellése után, 1887. március 17-én súlyos kólikaroham következtében pusztult el. Emlékét őrzi a bécsi, a baden-badeni és a budapesti versenypályán a Kincsem Díj. A budapesti versenypálya 1978 óta a Kincsem Park nevet viseli.